Az ELTE Természettudományi karának friss tanulmánya szerint 1981 és 2017 között az európai mezőgazdasági területek felén jelentősen csökkent a talajnedvesség a nyári félévben. Ha az éves átlagot vesszük alapul, akkor ez a tendencia egész Európára igaz.
A Pinke Zsolt által vezetett kutatócsoport az elmúlt négy évtized terepi vizsgálatainak eredményei alapján mutatta ki, hogy a legjelentősebb talajnedvesség-csökkenés Kelet-Európában, Ukrajnában, Moldovában és Romániában volt, míg Észak-Európában jóval kedvezőbbek ezek az adatok.
Ezek alapján természetesen a magyar agrártáj is a legszárazabb földek közé tartozik, annak ellenére, hogy a Kárpát-medencét nem sújtotta tartós aszályhullám az elmúlt két évezredben.
Az ideit megközelítő szárazság legutóbb 2015-ben csapott le az országra.
A magyar kutatócsapat egyértelműsítette, hogy a globális éghajlatváltozás északra tolta a termőterületek és…
