A Bükk-fennsíkon Csipkéskút és Szilvásvárad az 1950-es évek elejétől adnak otthont Európa kultúrtörténeti örökségének minősülő lófajtájának, a lipicainak. Az 1850 óta tenyésztett lipicai az angol- és az arab telivér mellett a világ egyik legrégebbi kultúrlófajtája, amely az alapító törzstenyészet helyszínéről, a mai Szlovénia területén lévő Lipicáról kapta a nevét.
A fajta hányattatott sorsát számos viszontagság, vándorlás és háborúk alakították, így jutott el a hazai ménes az eredeti kitenyésztési helyéről Mezőhegyesen, Fogarason és Bábolnán át a Bükk-fennsíkra 1952-ben Csipkéskútra, majd egy évvel később Szilvásváradra.
– A monarchia lófajtája volt, az utódállamokban majdnem mindenütt van ménese, amikkel szinte testvéri a kapcsolatunk.
Muszáj egymásra támaszkodnunk, mert a már említett fajtákhoz képest sokkal kisebb az egyedszám, így a genetikai állományának…
